A fogak és a szépség kapcsolata
Szeretnék
Nektek segítséget nyújtani ahhoz, hogy az oly sokszor emlegetett
amalgámtömésekről, -fogakról és az ezekkel kapcsolatos tévhitekről,
állításokról, konkrétumokat, tiszta, igaz képet kaphassatok. Ez a kis összefoglalás
nem pusztán a saját nézetemet tükrözi, hanem tucatnyi tudós, orvos,
kutatásokkal, mérésekkel alátámasztott eredményeiből indul ki. A témát azért
tartom rendkívül fontosnak, mert úgy érzem, a mostani generációk nem akarják
megérteni, hogy napjainkban csak elvétve találkozhatunk manipulálatlan
bőrökkel. A tükörből a mai kor emberére szteroidokkal, antibiotikumokkal,
fogamzásgátlókkal stb. módosított, átalakított arc néz vissza, ezért egy
bizonyos probléma megoldásához bizony tudni kell, mi is történt a kedves
vendéggel, milyen betegségeken, kezeléseken esett át. Amikor ezt állítom,
tapasztalatból beszélek. Kozmetikusként az 1950-es években, még minden
készítményt magam laboráltam, mert jóformán semmi kezelőanyagot nem kaptunk a
szövetkezetben. Természetes alapanyagokból dolgoztam, máshoz nem is igen tudtam
hozzájutni. Innen van a biztos tudásom, hogy melyik anyaggal, növénnyel mit
érhetek el, mit mivel kombinálhatok, hogy hatásos legyen.
Abban
az időben a bőr ápolása könnyebb feladat volt, mert az üzemi konyhák és
napközik krumpli, bab, káposzta étrendjén minden bőr szép maradt (ma már a
tudomány is igazolta, hogy ezekben van a legtöbb szépítő hatású fitoösztrogén).
Leginkább masszíroztunk, festettünk, gyantáztunk. Sokkal kevesebb volt a
gyulladt, pattanásos bőr. A fogak sem okoztak annyi problémát mint ma, mert ha
már fájt, akkor kihúzták.
Az
1960-as évektől egy kicsit átalakult a világ. A kevesebb mozgás, illetve a
nagyobb mértékű húsevés hatására elöntötte a nőket a pattanás, gyulladás.
Iszonyatos aknésodást okozott az ún. zsokédiéta is, ami csak húsból (főként
hal, csirke, párizsi, virsli) állt. A fogakat -a tejfogakat- is inkább
betömték, ráadásul amalgámmal. A gazdagodás jele volt, ha fényesen villantak a
szájban a „vipla-fogak”. Félelmetesen megugrott a gyerekeknél a leukémia, a
15-25 éveseknél pedig a „csók betegségnek” is nevezett Pfeiffer féle mirigyláz.
Ekkor figyeltem fel 14-20
éves lányoknál az oldalszakáll és pajeszszőrök megerősödésére, a fül körüli és
fül alatti szeborreás, gyulladásos és aknés tünetekre, amelyeket az
endokrinológusok szerint a növő bölcsességfogak okoznak. A fogak növekedése,
váltása, nagy megerőltetés a szervezetre. Biztosan sokan ismeritek azt a
kifejezést, hogy „fog-frász”. Ez a csecsemőknél és a tejfogak váltásánál
szokott előfordulni.
Az
aknék többnyire nem középen, az un. szeborreás vonalban helyezkedtek el, hanem
a pofacsontok és az alsó állkapocs-csont alatt. A rosaceás bőrgyulladások is
ebben a vonalban vörösödtek, hámlottak és viszkettek. Mindenki iszonyúan allergiás
lett mindenre, még szempillát, szemöldököt is alig tudtunk festeni. Egy-egy
tisztítás órákig tartott, ám a kezelés ára nem változott. El sem tudtuk
képzelni, miért a pofacsontok vonalában vannak az aknék. Egyszer egy
vendégemnél a vadonatúj villogó vipla-koronája és hídja ráterelte a figyelmemet
a fémfogakra és az amalgámtömésekre.
Úgy
éreztem, tennem kell valamit. 1964-ben elvégeztem Párizsban egy
elektrokozmetikai tanfolyamot és hoztam magammal egy kis elektromos kozmetikai
készüléket, ami végre nem csak a kellemetlen egyenáramot szolgáltatta, hanem az
un. Schaffer áramot is. Ezzel nagyon sokféle kozmetikai kezelést lehetett
végezni és Párizsban még fájdalomcsillapításra is ajánlották. Ez a kis készülék
nagyon sok mindenre hívta fel a figyelmemet, többek között arra is, hogy
azoknál, akik a hátsó felső 4-es, 5-ös, 6-os fogaikat amalgámmal betömették,
vagy viplával bekoronáztatták, gyakran panaszkodtak alhasi nyilallásra,
petefészek gyulladásra. Természetesen a bőrükön a pofacsont alatt ott voltak a pattanások,
gyulladt, hámló, viszkető foltok. Miután a kezelések során magunk is
tapasztaltuk az elektromos kezelések fájdalomcsillapító hatását, (pl.
fejfájásnál), ezekben az esetekben is jöttek a vendégeim, és ha szabad volt a
kis-gép tüskés elektródája, megkezeltük a hasukat is a petefészek felett, de
még epefájdalom enyhítésére is használtuk. Együtt figyeltük a vendégeimmel,
hogy egy-egy friss fogkezelés mely szervben okoz fájdalmat, gyulladást,
betegséget. Meghökkentő volt, hogy szinte a függőleges akupunktúrás vonalak
mentén keletkeztek a bajok.
Elmondtam ezt dr. Eőry
Ajándok akupunktúrás orvosnak, aki akkor még egyetemista biofizika szakos
hallgató volt. Ő ajánlotta, hogy konzultáljak Dr. Vágó Pál fogorvossal, aki már
akkor fogakupunktúrás kezeléseket végzett. Döbbenetes felfedezés volt, hogy a
fogakupunktúrás pontok ugyanazokra a szervekre hatottak, amiket én is
megfigyeltem a betömött fogú vendégeimen! Ezeken felbuzdulva nekifogtam, hogy
felderítsem a fogak különös tulajdonságait.
Elsorolom a gyűjteményem
legfontosabb állomásait a teljesség igénye nélkül:
- Melczer professzor a pécsi egyetem bőrgyógyászatának vezetője beszámol a fémből készült fogprotézisek, tömések és koronák leukoplakiát keltő hatásáról. (Forrás: Rajka-Szodoray - Bőr-, és nemibetegségek 447. o.)
·
A
fémek a szájüregben elektromos zavart és leukoplakiát okoznak. (Forrás:
Szodoray - Gyakorlati bőr-, és nemigyógyászat, 471. o.)
(leukoplakia: A nyálkahártya krónikus gyulladástól
kísért fájdalmatlan, szabálytalan alakú, szürkésfehér foltokban jelentkező
elszarusodása. Rákot megelőző állapotnak tekinthető, amely 10-30%-ban válhat
rosszindulatúvá.)
- A Nobel-díjra is jelölt Selye János professzor említi az Életünk és a Stressz című könyvében a fogak betegségokozó szerepét.
- Döbbenetes adatot közöl a Balogh féle Fogászati Tankönyv (19. oldal). A dentinben négyzetmilliméterenként 15000-75000-ig terjed a Thomes féle vegetatív szabályozó rostok mennyisége. Ezeknek szerepe ma sincs felderítve.
- Tudományos kísérletek: Angol kutatók halottakból kihúzott, tökéletesen ép zománcú fogakat áztattak 5 évig cukros, erjedő nyálban és egyetlen apatit kristály nem hibásodott meg. Amikor a halottakból kihúzott teljesen ép fogakat ultrahanggal sugározták be azt tapasztalták, hogy egyes fogak jobban elnyelik az ultrahangot, mások jobban visszaverik. Ekkor metszeteket készítettek a fogakból és kiderült, hogy azokban a fogakban, amelyek jobban elnyelték az ultrahangot sok volt a koleszterin. Amelyek visszaverték, azokban a metszetekben nem volt vagy csak kevés koleszterin volt és sokkal keményebb állományúak voltak.
·
Meghökkentő az a
megfigyelés, hogy a természeti népeknél, ahol ismeretlen a fogszuvasodás a
teljesen épnek látszó fogak az emberek 40-es évei után kihullnak. Pl. öreg
négert, vagy hindut nem igen látni fogasan.
- Egyre riasztóbb közlemények jelentek meg. Pl. a „Zeit” című újságban professzor Adler nagy feltűnést keltő cikket írt, „Ihr Herznifart kommt von der Zahnen” azaz „A szívinfarktusát a fogai okozzák”.
·
Münchenben
és még más nagyvárosokban az amalgámmal dolgozó fogorvosokat az ipari negyedbe
telepítik, mert ott az ipari mérgek miatt hatásosabb a szennyvíztisztítás, és
az amalgám nagy méregnek számít.
·
Ausztráliában,
Angliában, Svédországban már betiltották az amalgámkezelést.
Az
amalgámok gyilkos hatásáról már köteteket lehetne összegyűjteni. Az ausztrál Wellbeing
magazin szinte minden számában foglalkozik az amalgám és a fémmel kezelt fogak
gyilkos hatásával. Tudnunk kell, hogy az un. porcelán fogak is fémek, csupán a
fémre zománcot égettek, de ez a tényeken nem változtat. A gyökérkezeléseknél a
kiölt gyökér helyére egy fém stiftet dugnak, hogy a fog ne legyen érzékeny,
ennél az eljárásnál is fém kerül a szájba.
A
Wellbeing magazin, 73. számában ajánl egy anyagot „For a radiant, metal
free smile” (a ragyogó, egészséges fémmentes mosolyért) cím alatt. Ez egy
mikrokristályos, policeramiás anyag, amiből tömés, inlay–korona és híd is
készíthető. Az összes paramétere, minden eddig ismert fogkezelő anyagot
felülmúl.
Amit a higany tartalmú tömésekről tudni kell (forrás: Wellbeing Magazin)
- A higany a leginkább mérgező az ismert fémek közül, mérgezőbb, mint az arzén.
- A fogtömésekből a higany szivároghat, és mérgezést okozhat.
- A higanypárolgás a legjellemzőbb módja a higany kiáramlásnak a tömésből.
- A higany sejtmérgező (megöli a sejteket).
- A higany gátolja az enzimek működését, melyek nagyon fontos szerepet játszanak szinte minden anyagcsere-folyamatban.
- A kipárolgó higany 80%-ban felszívódik a tüdőn keresztül és bekerül az artériás vérbe.
- Hosszú távon, az amalgámtömésekből kiváló higany, krónikus, kisebb szintű mérgezést okoz, amit „mikro-higanyosodás” néven ismernek.
- A fogtömések higanya közrejátszik sok agyi rendellenességben, ideértve az Alzheimer és Parkinson kórokat és az elmebajt. Mivel az idegrendszert károsítja, könnyen súlyosbíthatja az asztma tüneteit.
- A higany kihat a magzatra, még mielőtt az anyára hatna, az anyatejben tárolódik el, így növelheti annak esélyeit, hogy a gyermeknél asztma fejlődjön ki.
- 1991-ben, a Világ Egészségügyi Szervezet megállapította, hogy az amalgámtömésekből 3-17 mikrogramm mennyiségű higany szabadul fel naponta.
- Az újfajta töméseket rezes amalgámból készítik, ami sokkal rosszabb, mint a régiek, mert a rezes amalgámból a higany ötvenszer gyorsabban válik ki, mint a régi amalgámtömésekből.
- Az amalgámból kiváló higany kiválásának arányát növeli a súrlódás, dörzsölés (mint például a rágás), a hő és a savak (a forró citromos teázók óvakodjanak).
- Sem a vérből, sem a vizeletből nem lehet pontosan meghatározni egy test higanyszintjét.
- Az agy higanyszintjéről megállapították, hogy egyenesen arányos az amalgámtömésekkel befedett fogak számával.
- Az amalgámtömésekből kiáramló higanypára végighalad a száj- és orrüregen keresztül, és közvetlenül az agyba szállítódik, innen eljut az agy minden pontjára és a gerincvelőbe. A tünetek aszerint jelentkeznek, hogy az agy melyik részét támadja a higany.
- A higany áthalad, és közben károsítja a vér-agy gátat, ami egy olyan rendszer mely a központi idegrendszertől távol tartja a mikroorganizmusokat és a méreganyagokat. Még egy kis mennyiségű higany is súlyosan károsítja a sejtfunkciót és megnöveli a mérgezőanyag túltengés esélyeit.
- A fogorvosok az amalgámtömést általában közvetlen a csontba ültetik be, azaz a tömést a gyökér végénél helyezik el. Ezt az eljárást az Ausztrál Fogászati Szövetség vezette be, és sok fogorvos ezt tartja a legjobb megoldásnak. Vajon megengednék-e az orvostudomány bármely más területén, hogy higanyt ültessenek a csontba? Ez egy olyan gyakorlat, ami ellent mond minden értelemnek, különösen a jelenlegi ismeretek fényében!
- A hosszú távú, alacsony szintű higanymérgezés az egyik legfőbb oka annak, hogy az amalgámot nagyon veszélyes anyagnak tartják.
- Kimutatták, hogy az amalgámtömések a szájban, már két hónap után csökkentik a vese szűrő funkcióját.
- Az amalgámtömésekből kiváló higany hamar megtámadja az immunrendszert, így a testben olyan közeg jön létre, amelyben a különböző mikroorganizmusok száma megnövekedik, és további betegségek alakulnak ki.
- A higany erősen összekapcsolódik a szelénnel, mely a sejtek egészségéhez szükséges nyomelem. A legújabb ausztriai kutatási eredmények egyértelmű kapcsolatot mutatnak a szelénszint csökkenése és a rákos megbetegedés esélyének növekedése között.
- A higany hozzákapcsolódik a proteinekhez. Az olyan proteineket, melyekhez higany kapcsolódott az immunrendszer idegen anyagnak tekinti. Így kialakulhat számos autoimmun betegség, mint például a bőrfarkas, sömör, Crohn-betegség (súlyos vastagbélgyulladás) vastagbélfekély. A méhgyulladással is összefüggésbe hozható a higany, mint előidéző tényező.
- A vörösvérsejtekben a hemoglobinhoz kapcsolódik a higany. Ezáltal csökkenti a vérben szállítható oxigén mennyiségét – ami a legfőbb előidézője a légzési problémáknak.
- A szívfunkciót is befolyásolja a higany, ami kórosan szapora szívveréshez, magas vérnyomáshoz és szabálytalan szívműködéshez vezethet.
Szerencsére rengeteg
aranyos vendégem hallgatott rám annak idején és megszabadult a fémektől a
szájában. Többek között magam is ezt tettem. A következmény az egészség
visszanyerése volt, természetesen a növények és az elektrokozmetika
segítségével.
***
Milyen
bajokat okozhatnak a fluor tartalmú készítmények?
Most tavasszal hoztam
Londonból egy „Today’s Therapist” című újságot, mely közli prof. Epstein,
orvos, biokémikus 11 évig tartó kutatásának eredményeit a toalettszerekben levő
anyagok lehetséges rákkeltő hatásáról. Ebből kiderül, hogy a fluor az egyik
legnagyobb és legveszedelmesebb rákkeltő.
Már régóta ismerjük a
fluor bőrkárosító hatását, csak azt nem értem, hogy miért nem tiltakozott
egyetlen tudományos szervezet, egyetlen tudós kutató sem a fluor alkalmazása
ellen.
Pedig a fluor szörnyű
hatását már 1942-ben közölte Soós József professzor, Kórélettan című könyvében
és a Magyar Néptáplálkozás Tanban. Ezek sorrendben:
1.
fog fluorózis
(foltos fogak)
2.
csontosodási-,
és ásvány anyagcserezavar
3.
szénhidrát-anyagcserezavar
4.
relatív jódhiány
5.
relatív C
vitaminhiány
6.
termékenység
csökkenés
7.
öregedési
jelenségek
Az 1960-as években prof.
Zelles, a Kórélettani Intézet akkori adjunktusa előadást tartott nekünk az
ásványi sók, nyomelemek jelentőségéről és a fluor rémtetteiről. El is intéztük,
hogy az unokáimnak és társaiknak ne kelljen fluor tablettákat szedniük az
óvodában, amely többek között idegrendszeri károsodásokat is okozhat. Már
mindenhol betiltották a fluoros fogkrémeket, nálunk még vígan ölnek.
Németországban is csak 2002-ben vonták vissza a forgalomból a fluor tartalmú
cukorkákat, rágógumikat. A fluor okozta problémák ellensúlyozására nagyon
fontos a jódos gyógyvizek ivása, mert a jódozott só fogyasztása nem képes
ellensúlyozni a fluortartalmú készítmények egészségkárosító hatását, és a
jódhiány pótlását.
Éppen a múlt heti hírekben
közölte a Magyar Rádió, hogy veszedelmes jódhiány van Magyarországon, ezért
kötelezővé teszik a sók 80%-os jódozását.
A másik riasztó tény, hogy
a szájüregi rákok megsokszorozódása. Tény, hogy fogatlan szájban nincs
ínybetegség, amelyet a Balogh féle Fogorvosi Tankönyv is közöl.
Szeretettel:
